újgörög
újgörög melléknév és főnév
I. melléknév Általában újkori görög. || a. Kül. újgörög nyelv: a görög népnek az újkori fejlődés során a középkori (bizánci) görögből kialakult, napjainkban is haszn. nyelve <kül. az ó- és a bizánci göröggel ellentétben>. Az újgörög nyelv hangjai, nyelvtana; újgörögül: újgörög nyelven. || b. (nyelvtudomány) Az újgörög nyelvben használatos, ehhez a nyelvhez tartozó. Újgörög kiejtés, nyelvtan, ragozás. || c. Ezt a nyelvet használó; e nyelven író v. írt. Újgörög irodalom; újgörög költő.
II. főnév Az újgörög nyelv. Ez a hang az újgörögben már ismeretlen.
újgörögség.
