utal
utal ige -t, -jon, (régies) útal
1. tárgyatlan (sajtónyelvi, választékos) <Személy> álláspontjának, felfogásának, állításának megerősítésére, támogatására vmire v. (ritka) vkire hivatkozik. Utal vmely cikkre, a kormány határozatára, a miniszter kijelentésére, vmely körülményre, a büntető törvénykönyvre. A távozó grófnak eszméje a legszükségesebb kérdésre utalt. (Vas Gereben) Ő is botlott … És most e hibára útal Hitvány majmok ezere. (Arany János) || a. tárgyatlan (választékos) <Dolog> vmire, ritk, vkire hivatkozik, mutat, rá való hivatkozást tartalmaz. A lapalji jegyzet a mű első kötetére utal. Minden szó és emlék busan utal reád. (Tompa Mihály) A … szatíra, mely költészetén átvonul, leginkább francia példányokra utal. (Arany János) || b. tárgyatlan (választékos) Utal vmire: elárul (4–5), kimutat (3), sejtet vmit. Hangjának remegése utalt feldúlt lelkiállapotára. Egyetlen mozdulatommal se utalok arra, hogy sejtem kilétét. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyatlan (kissé választékos) Vkire, vmire van utalva: tőle függ a léte, megélhetése. Magára v. saját erejére van utalva; rokonaira van utalva. Az anyatermészet … elverte tavasszal a vetéseiket jéggel …, úgyhogy … a fuvarozásra volt utalva a föld népe. (Mikszáth Kálmán) Az óvókisasszony … negyvenegynéhány esztendős aggszűz, sem férje, sem szeretője, s így igazán a természet szépségeire van utalva. (Nagy Lajos)
3. tárgyas (hivatalos) <Személyt, rendsz. hivatali döntés alapján> vhová küld, irányít. Gyógyintézetbe, kórházba, megfigyelőbe utal vkit. Császár, igaz, őket hozzád nem utalta. (Arany János) || a. tárgyas (hivatalos) <Pénzt> eljuttat vhová. Az összeget számlájára utaltuk. || b. tárgyas (hivatalos) <Vmely ügyet illetékes hatóság elé visz. Az ügyet katonai bíróság hatáskörébe utalták. A tervezetet a minisztertanács elé utalták.
4. tárgyas (választékos) <Személyt> bővebb felvilágosítás céljából vmely forrásműhöz irányít. A részleteket illetően az Ókori Lexikonhoz utaljuk az olvasót.
5. tárgyas (elavult) Hátrább utal vmit: későbbre halasztja. A birodalmi érdekekkel homlokegyenest álló [= ellenkező] kérdések vitatását hátrább utalta. (Kemény Zsigmond)
Igekötős igék: átutal; beutal; kiutal; odautal; ráutal; visszautal.
utalgat; utaló; utalt; utaltat.
