útközben
útközben határozószó
Az út megtétele alatt valamikor és valahol. Útközben utolérte az eső. Útközben elesett, és megütötte magát. Útközben látott egy kis forrást. Útközben betért egy kocsmába. Útközben lestoppolta az autóját egy virágkereskedés előtt. (Hunyady Sándor) Meg kell bilincselni, mert útközben is magához térhet, s … megkísérelheti a szökést. (Nagy Lajos) || a. Az út megtétele alatt állandóan v. ismételten. Útközben fejfájás kínozta. Útközben sok hófödte hegyet látott. Ami jeget, havat fölszedtem útközben, az álltomban … elolvadt. (Móra Ferenc) Már régen munka nélkül vagyok. Reggel elindulok állás után, s útközben … sok mindenre van időm. (Gelléri Andor Endre) || b. (régies) Útközben eső: útba eső, a megtett v. megteendő út vmely pontján levő. Egy útközben eső pusztai csárdát, hol megháltak volt, elhagytak. (Vas Gereben)
