útmutató
útmutató melléknév és főnév
I. melléknév
1. (ritka) Vmely út irányát feltüntető, mutató. Útmutató felirat, tábla.
2. (átvitt értelemben, választékos) Olyan, aki, ami a követendő módot, eljárást mutatja, vhol, vmiben eligazít. Útmutató írás, tanulmány. Elhordta a sors útmutató keze erre-arra. (Jókai Mór)
II. főnév
1. (ritka) Útmutató felirat, tábla, oszlop. Az útmutatók eligazították a múzeumi látogatókat. Jobb kezét, mint valami útmutatót egyenesre kinyújtá. (Vas Gereben) Nem obeliszkeket, de még csak útmutatókat sem építünk. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben) Írott v. nyomtatott tájékoztató. Kiállítási, választási, vasúti útmutató; útmutató a gimnáziumi magyar tankönyvhöz.
2. (átvitt értelemben, választékos) Az, aki, ami útmutatást nyújt. Sokkal biztosabb útmutatónk … az emlékek, mint a jóslat. (Vörösmarty Mihály) Tűrj pihenve; a természet A legjobb útmutató. (Arany János) Az önvád találékony útmutató. (Mikszáth Kálmán)
útmutatói; útmutatós.
