ülőhely
ülőhely főnév
1. (ritka) Az a hely, amelyen vki ül, v. vmely ülésre alkalmas. Kényelmes, szűk ülőhely. A meredek sziklafalon háromszáz lépcső vezet fel, s ott egy kiálló emelvényen végződik … a hegytetőn semmi sincs egyéb egy ülőhelynél. (Jókai Mór) Noémi ült az ágya szélén, az egyetlen puha ülőhelyen. (Babits Mihály) || a. (régies) Egy ülőhelyében: egy ültő helyében. Feje az eredeti szocietásnak [= társaságnak] az, aki a legtöbb sört bírja meginni egy ülőhelyében. (Mikszáth Kálmán) || b. <Közlekedési eszközön> az a hely, ahol ülni lehet. Ülőhelyet kap, keres, kér. A vonaton még bőven volt ülőhely. A lankadt délután középső óráiban kicsit enyhült a villamos forgalma, úgyhogy … ülőhelyet kapott. (Babits Mihály)
2. Nézőtéren elhelyezett szék v. vmely padnak egy személy számára kijelölt része, Az ülőhelyek száma 250. Kényelmes ülőhelyről nézte végig az előadást. || a. Ilyen helyre szóló jegy. Két ülőhelyet váltottam a mérkőzésre.
ülőhelyes; ülőhelyi.
