vádirat
vádirat [d-i] főnév
1. (jogtudomány) <Büntető eljárásban> a vádló (ügyész) által összeállított hivatalos irat, amelyben a bűncselekmény részletes leírása, a bizonyítékok felsorolása és a bűncselekmény jogi minősítése alapján bíró(ság)i tárgyalás kitűzését kéri. A vádirathoz a bűnjeleket is mellékelik. Az ügyész(ség) elkészíti, beadja, benyújtja a vádiratot a bírósághoz. Hosszú vádirat volt, a fölolvasása félórát vett igénybe. (Kosztolányi Dezső) A belégek otthon vannak a lakásán, azokat hazavitte tanulmányozni a vádirathoz. (Móricz Zsigmond)
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) Vádbeszéd (2). Ez a cikk vádirat a vállalat vezetősége ellen. A polcról levettem Vas Gereben regényét, és … forgatni kezdtem a „Jurátus élet” című könyvet … A régi rendi Magyarország vádirata ez a könyv. (Krúdy Gyula)
vádirati; vádiratos.
