vadvirág
vadvirág főnév
1. Vadon termett virág. Egy csokor vadvirág. Fehér lett a rét a sok vadvirágtól. A diák egy csokor vadvirágot szedett. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) A természetnek tövíses Vadvirága vagyok én. (Petőfi Sándor) De látod ez a szerelem … | a karcsu képzelet | e fürtös vadvirága. (Radnóti Miklós)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Olyan személy, főleg fiatal nő, aki egyszerű, természetes körülmények között élve, mesterkéletlenül, olykor esetleg kissé darabosan viselkedik. Falusi vadvirág. A társadalmi életben … vadóc volt, vadvirág. (Móricz Zsigmond)
vadvirágos.
