vándliz
vándliz tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -zon vándlizik
1. (játék) <Személy, tekejátékban> úgy dob, hogy a golyó az egyenes iránytól eltérve, rendsz. a falhoz ütődve halad a cél felé. Dobj egyenesen, ne vándlizz! || a. (játék) <Tekejátékban, golyó> ilyen módon halad. Mindig vándliz a golyóm, akárhogy teszem le.
2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Személy> imbolyogva jár, ill. megy, ballag. Menj egyenesen, ne vándlizz! Kocsmáról kocsmára vándlizott.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Személy> ellenkező nézetek, vélemények, politikai irányzatok közt ügyeskedve, őszinte céljait, indítékait leplezve próbál érvényesülni.
Igekötős igék: elvándliz; hazavándliz; visszavándliz.
vándlizás; vándlizó.
