vándorbot
vándorbot főnév
Rendsz. vastagabb bot, amelyet a vándor támaszul v. védelmül kezében visz. Vándorbottal a kezében útnak indult. || a. (átvitt értelemben) <Főleg állandósult szókapcsolatokban: a vándorélet jelképeként.> Vándorbotot fog, ragad v. vesz (a kezébe): vándoréletet kezd; leteszi a vándorbotot: felhagy a vándorélettel. Haza tértem és letettem A vándorbotot kezembül. (Petőfi Sándor) Megtámasztom vándorbotom, És összetéve két kezem Bánkódom és emlékezem. (Tolnai Lajos) A gyermek az én hibámból veszett el, az én segítségemmel kell megkerülnie. Mihelyst megkerül, fogom a vándorbotot. (Gárdonyi Géza)
vándorbotos.
