vásári
vásári melléknév
1. Vásárhoz (1) tartozó, arra vonatkozó, vásárt (meg)illető <dolog>. Vásári ár, jelentés, reklám. || a. Vásáron (1) látható, található, ott folyó v. történő <tárgy, cselekvés>. Vásári alkudozás, áru, bódé, civódás, jelenet, sátor, színpad. Réz Miklós diák … erre jött egy vásári kocsin, és betért, hogy megpihenjen. (Gárdonyi Géza) || b. Vásáron (1) jelenlevő, ott működő <személy, csoport>. Vásári árus, kikiáltó, komédiás, mutatványos, tömeg, zsebtolvaj. [Farsangkor] fogamzottak azok a gyermekek, akikből később vásári bolondok, tarka komédiások … váltak. (Krúdy Gyula) Az úr olyanféle vásári nótás. (Móricz Zsigmond) || c. (régies) Vásári váltó: vmely vásár napján esedékes v.
2. (rendsz. rosszalló) Vásáron (1) szokásos, vásárra jellemző <dolog>. Vásári lárma, tarkaság. Vásári zajt, hűhót kerülnek … (Reviczky Gyula) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Közönséges, otromba <megnyilatkozás, eljárás>. Vásári fogás, ízlés, szellemesség, tréfa. || b. (átvitt értelemben, rosszalló) Rossz minőségű, silány <dolog>. Vásári munka, portéka.
3. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Anyagias, haszonleső <személy>. A vásári lelkek … a kamatokat maguknak számítják. (Vas Gereben)
vásárias.
