védfal
védfal főnév (régies)
Olyan fal, amely bizonyos veszély (pl. tűz, árvíz, katonai támadás) ellen véd; védőfal. Mi a magyar most? – Rút sybarita váz. | Letépte fényes nemzeti bélyegét S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverő helyének. (Berzsenyi Dániel) ||a. (átvitt értelemben) Védelem (3–4). A törvény reá nézve ne csak korlát, hanem védfal is legyen. (Eötvös József) Végre a dandárparancsnok vágtatott a hídhoz, mely előtt a zöld hajtókás legénység volt a védfal. (Vas Gereben)
