véglegesít
véglegesít [e-ë] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -eni [e] (-ni)
1. <Alkalmaztatást, állást, munkarendet> állandóvá tesz. Ezt a megbízatást véglegesítették. Az ország közérdeke, hogy ezt az új települést véglegesítsük, s egyben elviselhetővé … tegyük. (Móricz Zsigmond)
2. <Eddig ideiglenesen alkalmazott személyt> véglegesen alkalmaz. Vkit véglegesít tisztviselői állásában. Az óraadó tanárokat véglegesítették. Meg vannak elégedve veled a főnökeid, s már el is van intézve, hogy véglegesítve leszel. (Móricz Zsigmond)
véglegesítés; véglegesített; véglegesíthető; véglegesítő; véglegesíttet.
