vélelmez
vélelmez [e-e] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
1. (népies) Vélelmez vmit: vmilyen vélelmet állapít meg, ill. nyilvánít vmiből. Vélelmezi vminek a megtörténtét. Azt vélelmezte, hogy…
2. (régies, hivatalos) Véleményez (1–2) vmit, véleményt mond vmiről.
3. (jogtudomány) Vélelmez vmit: vmely nem bizonyított, de valószínű tény meglétét teszi fel vmely ismert ténnyel való összefüggése alapján. Az ítélet az eltűnt halálát vélelmezi.
vélelmezés; vélelmezett; vélelmezhető; vélelmező.
