vészharang
vészharang főnév (történettudomány)
1. Régi várak v. városok őrtornyaiban elhelyezett, jól megkülönböztethető kongású harang, amelyet ellenséges támadáskor, tűzvész, árvíz v. más veszély esetén húztak meg. (átvitt értelemben) Meghúzza a vészharangot: valódi v. képzelt veszedelemre figyelmezteti a nyilvánosságot. Konduljanak meg a vészharangok! (Petőfi Sándor) Felkelt a város, zúg a vészharang. (Madách Imre) Éjfélkor megkondultak a vészharangok. (Móricz Zsigmond)
2. Ennek hangja. Nem hallották a vészharangot.
Szóösszetétel(ek): vészharangkongás; vészharangszó.
