vetemény
vetemény [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Magról termesztett, eleségnek való zöldségféle növények együtt. Hüvelyes, kerti vetemény; közöttes vetemény. A bab, a borsó, a lencse, a lóbab, a szójabab, a közönséges és szeges bükköny a hüvelyes vetemények közé tartozik. A piaca a városnak igen bőv – a sokféle gyümölcs, kerti vetemény itt olcsó. (Mikes Kelemen) Nagy élvezettel néztük, hogy nő a fű, a virág, a vetemény. (Kuncz Aladár)
2. (tájszó, elavult) Vetés, földből kikelt mezőgazdasági növény. Pusztán és szigorún áll a harcdulta terület, Hajdan szép vetemény, most táplálója vadaknak. (Vörösmarty Mihály) [A] legények … a veteményekre hajtanak, tegyen róla a bíró, hogy ez máskor ne történjék. (Vas Gereben)
Szóösszetétel(ek): veteményágy; veteményborsó; veteménygyökér.
