vézna
vézna melléknév véznán, véznább
1. Betegesen vékony csontozatú, sovány, törékeny testalkatú <ember, ritk. állat>. Egy vézna kisfiú arcomba bámul. (Kosztolányi Dezső) A vézna emberkét látásból ismerték. (Nagy Lajos) || a. Ilyen emberhez tartozó <test, testrész>. Vézna comb, kar, nyak. Cenci érezte, hogy … még élnie kell, s ez a tudat új erőt öntött vézna és szívós testébe. (Babits Mihály)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Vékony, csenevész, kevéssé terjedelmes <tárgy, dolog>. Vézna, ritka bajszát önelégült hamissággal törülgette kétfelé. (Jókai Mór)
véznácska; véznaság.
