víkend
víkend [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e], (kissé bizalmas) vikkend
1. A hét végére eső, rendsz. szombat déltől hétfő reggelig tartó munkaszünet, pihenésre, szórakozásra, üdülésre szánt időszak; hétvége. Hol töltöd a víkendet?
2. Hétvégi kirándulás, üdülés, szórakozás. Hogy sikerült a víkend? Víkendre a Balatonra utaztak. Szervusz, de le vagy égve, nyaraltál? – Szárszón voltam, víkenden. (Karinthy Frigyes)
Szóösszetétel(ek): víkendjegy; víkendkabin; víkendvonat.
víkendezik; víkendi.
