visszaesik
visszaesik tárgyatlan ige
1. <Személy> ugyanabba a helyzetbe esik, amelyben előzőleg volt. Mi ez? hörgé az öreg, s köszvényes lábára akart ugrani, de visszaesett. (Jókai Mór) Erőtlenül esett vissza a vánkosok közé. (Tolnai Lajos) || a. <Felhajított v. fölröpített tárgy> rendsz. rövid idő múlva a földre esik. A feldobott kő, a fellőtt nyíl visszaesik.
2. (átvitt értelemben) <Gyógyuló v. nemrég gyógyult beteg> ugyanabban a betegségben ismét megbetegszik. Tegnap már láztalan volt, de estére visszaesett. Rekonvaleszcens [= lábbadozó] vagyok, barátom; az emberektől függ, hogy vissza ne essem. (Vas Gereben)
3. (átvitt értelemben) <Személy> hosszabb-rövidebb ideig tartó javulás után ismét elköveti előző, szokásos hibáját, vétkét. Egy darabig nem ivott, de aztán visszaesett. Most nincs rá panasz, de attól félek, hogy előbb-utóbb visszaesik.
4. (átvitt értelemben) <Közösség, személy> ismét vmely régebbi, kezdetlegesebb, fejletlenebb állapotba kerül. A csapat a legutóbbi mérkőzésen visszaesett. Az egyik csatár a második félidőben visszaesett. || a. (átvitt értelemben) <Személy> visszazökken (2) vmibe. Csakhamar ismét visszaesett tréfás modorába. (Mikszáth Kálmán)
5. (átvitt értelemben) <Folyamat, tevékenység> az addiginál csekélyebb mértékben kezd folyni v. folyik tovább; (újra) kisebb mértékű lesz. Az állattenyésztés, a forgalom, a termelés visszaesik. || a. (átvitt értelemben) <Eredmény> az előzőkhöz képest feltűnően csökken. A teljesítmény, a termelés visszaesik.
6. (átvitt értelemben, ritka, régies) <Vagyon(tárgy), v. vmely jog> visszaszáll (4) vkire. Birtokát eljátszotta: az törvényeink szerint az államra esett vissza. (Jókai Mór)
visszaesett.
