visszamenő
visszamenő melléknév -en [e] v. → -leg [e]
(átvitt értelemben is) Általában olyan, aki, ami visszamegy vhova. A visszamenő áru; a forrásokig visszamenő kutatás; a reggelre visszamenő láz; a gyalupadhoz visszamenő munkások; visszamenő utasok; a kocsiszínbe visszamenő villamos. || a. (átvitt értelemben, hivatalos) Kül. olyan <rendelet, törvény, ill. ennek hatálya>, amely vmely korábbi időpontra vonatkozik, onnan számítódik, addig megy vissza (6, a). Visszamenő érvénnyel; visszamenő hatállyal: úgy, hogy egy jogszabály érvényessége kiterjed a meghozatalát, ill. kihirdetését megelőző időre v. ennek vmely szakára is. A rendelet visszamenő hatályú. A múlt évre visszamenő (érvényű) rendelkezések.
