visszaroskad
visszaroskad tárgyatlan ige
1. (Le)roskadva az előbbi helyzetébe, helyére esik vissza; visszarogy. Nem tudott felkelni, visszaroskadt a földre. Edith az üdvösség … mosolyával arcán, roskadt vissza karszékébe. (Jókai Mór) Az asszony visszaroskadt, kókadozott. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Hirtelen előbbi – rendsz. önkívületi, eszméletlen – lelkiállapotába kerül. Visszaroskadtam … [a] fájdalom kábulatába. (Jókai Mór)
visszaroskadás; visszaroskadó; visszaroskadt.
