vitatott
vitatott melléknév -abb
1. Olyan <állítás, vélemény>, amelyről vita folyik v. folyt; vitás. A sokat vitatott kérdés végre nyugvópontra jutott. Ez most az irodalomtörténet egyik legvitatottabb problémája. Nem feszegetem e sokszor vitatott tételt, mert nem tartozik célomra. (Arany János) A mi időnk … jellemvonásaival rejtelmes …, összefüggésben van még néhány … vitatott karakterisztikona [= jellegzetessége] a jelenkornak: az élni sietés mániája, az ambíció szertelensége. (Ambrus Zoltán)
2. (régies) Olyan, amiért v. (ritka) ahol harcolnak v. harcoltak; ostromlott. Piskinél naphosszat védi az Inczédi-zászlóalj hússzoros ellenerővel szemben a vitatott hidat. (Jókai Mór)
vitatottság.
