vívódik
vívódik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. (régies, irodalmi nyelvben) Szívós és elkeseredett küzdelmet vív vkivel, vmivel; hosszasan küzd, viaskodik. Igy rohan és pusztít a vad kölyök éhes oroszlán … A szemes őrök azonban … bekerítik ijesztve … És az vadan és iszonyún ordítva vivódik. (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben) (A halállal) vívódik: haldoklik, haláltusáját vívja. Kisasszonyunk vívódik Tegnap óta a halállal. (Kisfaludy Sándor) [A beteg] egész éjjel hánykolódott és vívódott. (Petelei István)
2. (átvitt értelemben, kissé választékos) Vmely elhatározás, feladat előtt hosszasan küzd <vmely érzelemmel, gondolattal, kétellyel>. Sokat vívódott magában v. magával, hogy mit tegyen. Gyötrő gond(olat)okkal vívódik. Tegnapi gondjával vívódik, az elme. (Arany János) Olvastam bibliákat, Várva, vívódva hittem. (Juhász Gyula)
vívódó.
