vonzat
vonzat főnév -ot, -a (nyelvtudomány)
1. Az az állandósult mondattani viszony, amelyben bizonyos szavak a szerkezetileg hozzájuk tartozó szavaknak mindig azonos nyelvtani alakját kívánják meg. Ha az angoloknak nehéz megtanulniok magyarul, akkor nekünk … éppoly nehéz megtanulnunk angolul, mert agysejtjeinkből ugyanannyi megcsontosodott kapcsolatot, vonzatot, hangzót kell eltüntetnünk …, mint őnekik. (Kosztolányi Dezső)
2. <Ebben a viszonyban> vmely szónak az a nyelvtani alakja, amely az ilyen nyelvtani alakot követelő szóhoz tartozik. Az „alkalmazkodik” ige vonzata -hoz, -hez, -höz ragos határozó.
vonzatos; vonzatú.
