zabálás
zabálás főnév -t, -ok, -a (durva)
1. A zabál (1) igével kifejezett cselekvés; vmely állat mohó evése. Néztük a disznó zabálását. || a. Az a cselekvés, hogy vmit zabálnak. A moslék zabálása.
2. (rosszalló) A zabál (2) igével kifejezett tevékenység; az a cselekvés, hogy vki zabál; rendetlen, kapkodó, csúnya, gusztustalan, ill. mohó, habzsoló, mértéktelen evés. Telhetetlen, undorító zabálás. A sok zabálás megártott neki. Nem bírom nézni ezt a zabálást! || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Forgolódnak a tőkés birodalmak, | csattog világot szaggató foguk. | Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak | … Termelő zabálás, – kis, búvó országokra rálehel | a tátott tőke sárga szája. (József Attila) || b. (rosszalló) Ételekben való tobzódás, dús lakoma. Nagy zabálást rendeztek. Nem a zabálás s kocka s kártya mellett Átvirrogatva [= átvirrasztgatva] töltött drága éj Csupán hibátok … (Vörösmarty Mihály)
zabálási.
