zaj [2]
zaj [2] főnév -t, -ok, -ja (elavult)
A folyón úszó zajló jég, jégtáblák, ill. jégzajlás. Megállj, kislány, csónakom eloldoztad, A partról a zaj közé taszítottad. (népköltés) Az az ötlete támadt, hogy Szilveszteréjjelén … fog átkelni …, bármi zaj legyen is a Dunán. (Vajda János) || a. (átvitt értelemben, költői) Veszélyes helyzet, veszedelem. Védjen Minerva pályád zajjain. (Berzsenyi Dániel)
