zárkózik
zárkózik tárgyatlan ige -tam, -ott, -zék (-zon), (régies) zárkozik
1. (csak határozói bővítménnyel) Vhová zárkózik: vhová behúzódva, magára zárja az ajtót, a kaput. Vö: bezárkózik. Szobájába, házába zárkózik. El tőlük, el, zárkozzunk házainkba. (Madách Imre)
2. (átvitt értelemben) Vki magába zárkózik: gondolatait, érzéseit nem közli másokkal, elkülöníti magát tőlük; az embereket nem engedi magához közel. Nevem ünnepét én – zárkózván magamba – Ti, kedves halottak, tinektek szentelem! (Arany János)
3. (sport, katonaság) Felzárkózik (1).
Igekötős igék: bezárkózik; elzárkózik; felzárkózik; odazárkózik; összezárkózik.
zárkózó; zárkóztat.
