zárójel
zárójel főnév
1. A szövegben kevésbé fontos, közbevetett v. magyarázó szavak, mondatok v. írásjelek elkülönítésére használt írásjel: ( ), [ ], < >, { }. Kerek, szögletes, csúcsos v. hegyes zárójel; → kapcsos zárójel; zárójelbe v. zárójel közé tesz vmit. || a. (kissé bizalmas) Zárójelben v. zárójel között mond, említ, jegyez meg stb. vmit: csak közbevetőleg mondja, említi, jegyzi meg stb.
2. (mennyiségtan) Ugyanilyen jel (a csúcsost kivéve), amely többtagú kifejezések együvétartozását jelzi. Zárójel zárva; a zárójelek → feloldása; a zárójelet eltávolítja, bezárja; → feloldja a zárójelet.
zárójeles; zárójelű.
