zavarodik
zavarodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (ritka)
1. <Folyadék> folyamatosan homályossá, tisztátalanná, zavarossá válik, üledékével keveredik, zavarosodik. A Duna, a Tisza zavarodik, | A molnár, a molnár házasodik. (népköltés) Zavarodik a víz: zagyva képet látok. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, ritka) <Vmely szellemi alkotás, elgondolás, terv, vminek a folyamata> folyamatosan zavarossá v. zavarosabbá, érthetetlenné v. érthetetlenebbé válik; zavarosodik. A regény cselekménye, az ügy kezd zavarodni. Nem lehet megérteni a tervét. Az egyre zavarodik, és nem tisztul. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben, régies) <Személy> érzelmeiben, gondolkodásában irányt veszt, bizonytalanná, zavarossá (I. 3a), zavarodottá (3) válik. Nyúzó zavarodva vakarta fejét. (Eötvös József) Kezde a nagy császár zavarodni dolgán. (Arany János)
Igekötős igék: belezavarodik; felzavarodik; megzavarodik; összezavarodik.
zavarodó.
