zeke
zeke [e-e] főnév zekét, zekéje [e-e]
(népies) Házilag szőtt durva gyapjúszövetből, darócból készült egyszerű szabású, férfi- ritk. női kabát, amelynek hosszúsága deréktól bokáig különféle lehet. Melegük volt a prémekben, bundákban, a magukra öltött különböző zekékben és hacukákban. (Kosztolányi Dezső) Fényes fekete csizma a lábán, szűk posztónadrág, zeke. (Gelléri Andor Endre) || a. (tájszó, régies) <Némely vidéken, kivált a Dunántúl> rövid, zsinóros (férfi) posztókabát. Egy … szőke dalia lovagol elöl … Könnyű, meggyszín zekéje alól páncéling csillog. (Gárdonyi Géza) || b. (ritka) Ujjas, mellényszerű ruhadarab férfiak részére.
zekéjű; zekés.
