zenélő
zenélő [e] melléknév
1. Olyan, aki, ami zenél. Zenélő szerkezet, társaság. A ligetben, a parkban, a szigeten zenélő kút is volt.
2. (ritka) Olyan <hangulat, időszak, alkalom>, amelyben v. amikor vki szívesen zenél, v. zenélnie kell. Most olyan zenélő kedvem van. Ma zenélő napom van.
