zökkenő
zökkenő [e] melléknév és főnév
I. melléknév (hangutánzó) Általában olyan, ami zökken. A nagyot zökkenő kocsi; a helyére zökkenő alkatrész; a régi kerékvágásba zökkenő családi élet. || a. (ritka, hangutánzó) Olyan <hely>, ahol vmi zökken (1). Egy zökkenő helyen a … szán túlságosan félrefarolt. (Jókai Mór)
II. főnév -t, -je [e]
1. Úttesten levő kisebb-nagyobb bemélyedés v. kiemelkedés, amelyen a rajta keresztülhaladó járművek zökkenni szoktak. Sok zökkenő van az úton. Elkerüli a zökkenőket. A rázós kocsin egy zökkenőnél kiesett a szegfű a kisasszony hajából. (Mikszáth Kálmán) Egy zökkenőben megroppan az egyik szekér, s megbillen, megáll. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben) Zökkenés (2). Zökkenő nélkül folyik a munka. A szállítmányok késése zökkenőket okozott a termelésben.
Szóösszetétel(ek): zökkenőmentes.
