zűrzavar
zűrzavar főnév
1. A rend felbomlása, zavaros helyzet, állapot. Nagy, teljes zűrzavar; nagy zűrzavar keletkezett, lett, támadt; zűrzavart csinál, idéz elő, kelt, okoz; zűrzavarral jár vmi. Minden dolgaink rendetlenűl és zűrzavar módjára folynak. (Mikes Kelemen) Véczy épen akkor ére A nagy zűrzavar helyére. (Csokonai Vitéz Mihály) || a. Lármás kavarodás, felfordulás. Miért van itt ilyen zűrzavar? S a kedvesemre vágyom … Vagy csak dudolni róla, fogam közt szűrve, halkan, | a kantinmélyi [= a kantin belsejében uralkodó] vad és gőzös zűrzavarban. (Radnóti Miklós)
2. Több ember v. nagy tömeg hangos, összevissza beszéde, lármája; hangzavar. → Bábeli zűrzavar. Hallgatjuk a zenélő zűrzavart, Mit a viszhang s kutyáim serge tart. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
3. <A társadalmi életnek vmely területén> teljes bizonytalanság, terv- v. elvszerűtlenség, rendszertelenség; zavaros helyzet. Gazdasági, ideológiai, politikai zűrzavar. || a. (irodalmi nyelvben) Vminek zavaros, bonyolult, kiismerhetetlen volta, állapota; összevisszaság, kuszáltság. Az érzések, a lélek, a világ zűrzavara. Szent zürzavar az én sok álmom. (Ady Endre) Európa, hozzád | … száll szózatom a század | vak zürzavarában. (Kosztolányi Dezső) Valami konfliktus volt benne, a régi énje s a mostani közt. Valami belső zűrzavar. (Móricz Zsigmond) Hát minden tévedés? Nyáréji hold, szivek zűrzavara … | s ti, sorsok, álmok: csak sírnunk lehet? (Szabó Lőrinc)
