zsörtölődik
zsörtölődik tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
<Természeténél, kedélyállapotánál fogva> jelentéktelen okok miatt elégedetlenkedik, dohogva, morogva korholja környezetét; zsémbel, zsémbeskedik. Zsörtölődik vkivel; mindenen v. mindenért zsörtölődik. Az öreg folyton zsörtölődik, hogy a fiúk sokat esznek. Etelka néni sokat zsörtölődik vele, hogy annyit cigarettázik. (Kosztolányi Dezső) Zsörtölődtek, pletykáztak, mire a fiú kitiltotta őket a házból … (Nagy Lajos)
zsörtölődő.
