~ ÁNK
~ ÁNK, vékonyhangon ÉNK, (3), többes első személy birtokraga, tulajdonkép: amk emk, változattal ank enk, mely az a e végzetü nevekhez járulván ezekkel öszveolvadva leszen: ánk énk, pl. hazánk = haza-am-k, hazámk, hazánk; anyánk = anya-am-k, anyámk, anyánk; vesénk = vese-em-k, vesémk, vesénk. Elemezve tehát nem egyéb, mint az első személyü birtokrag am em többese. Részletesen l. SZEMÉLYNÉVMÁS.
