ÁRUS
ÁRUS, (ár-u-s) fn. tt. árus-t, tb. ~ok. Általán kalmár, kereskedő, üzér, aki holmi árukat avégre tart, hogy eladja. Könyvárus, aki könyveket árul. Vasárus, fűszerárus, gyógyszerárus. Szabatosan véve különbözik tőle az áros, azaz becses, értékes, aminek ára van. V. ö. ÁROS, mn.
