BAB, (1)
BAB, (1), fn. tt. bab-ot. 1) A babónemü veteményekhez tartozó növényfaj, melynek számos alfajai és fajtái vannak. (Vicia Faba). 2) Ezen hüvelyes veteménynek hosszukás gömbölyü, tömör, lisztállományu magva. Öreg bab, apró bab. Futó (felfutó) bab, gyalog bab. Fehér, sárgás, tarka, fekete bab. Figebab (= csillagfürt). Disznóbab, törökbab, görögbab. Olajos, eczetes babot enni. Bableves, babkása. Babot sem leveért főzik. Km.
Azon hasonló gyökhangu szókkal rokonítható, melyek valami gömbölyűt, csomósat, illetőleg pöttyöt jelentenek, mint: búb, buba, bób, bóbita, bombék, bimbó, boborcsó, bibircsó, babug, púp, pompos, pimpó, stb. Különben hasonlók hozzá az orosz bob, finn papu, dalmát boh, német Bohne, görög πυανος, latin faba, román bobu, olasz fava, franczia fève stb.
