BŰZÖL
BŰZÖL, BÜZÖL, (bűz-öl) áth. és önh. m. bűzöl-t. 1) Bűzzel betölt, bebüdösít, bűzít. Pézsmával bebűzölni a házat. 2) Szagol, szaglász, szimatol, valamit bűze után keres. 3) Balaton mellékén átv. ért. szeretgetni kezd, mintegy a nők büzét érezni kezdi. V. ö. BŰZ.
