CSALATKOZHATLAN
CSALATKOZHATLAN, (csal-at-koz-hat-lan) mn. tt. csalatkozhatlan-t, tb. ~ok. 1) Aki nem tévedhet, hibába nem eshetik. Egyedül az Isten csalatkozhatlan. Köz életben e szó helyett csalhatatlan kifejezéssel élnek, holott ez annyi mint: kit megcsalni, tévedésbe hozni nem lehet. Tehát: Az Isten csalhatatlan. am. Az Istent megcsalni nem lehet. Az Isten csalatkozhatlan am. Az Isten önmagában, önmagától nem tévedhet, nem hibázhat. 2) ih. Csalatkozhatlanul.
