ÉGBEKIÁLTÓ
ÉGBEKIÁLTÓ, (égbe-kiáltó) ösz. mn. Általán oly bünről mondjak, mely az Isten bosszuját mintegy fölhívja, s különösen megérdemli. Égbekiáltó igaztalanság. Különösen bibliai és keresztényi ért. így neveztetnek: a szántszándékos gyilkosság; a néma bűn; az árvák és özvegyek elnyomatása; a szolgák és napszámosok érdemlett bérének megtagadása, elhuzása.
