ÉJSZAK
ÉJSZAK, (éj-szak) ösz. fn. Az égnek azon tájéka, mely a délnek, délszaknak, vagyis azon égtájnak, hol reánk nézve a nap legmagasabban szokott állni, ellentétetik. Éjszakkal a dél, kelettel a nyugot áll szemközt. Éjszak felé lakó népek. Éjszakról fuvó hideg szél.
„Hideg szél fúj éjszak felől
A lelkem is fázik belől.”
A lelkem is fázik belől.”
Népd.
Átv. ért. jelenti a földnek azon részét, tartományait, melyek az éjsark felé esnek, különösen Európában Oroszországot, Svécziát, Norvégiát stb.
