FÁZIK
FÁZIK, (fáz-ik) k. m. fáz-tam, ~tál, ~ott. Hideget érez; a hidegség kellemetlen hatással van reá. Fűtetlen szobában, silány öltözetben, mezítláb fázni. Fázik az orra, füle, körme, keze, lába. Általfázni. Elfázni. Megfázni. Öszvefázni. Átv. ért. mondják a fösvényről, ki mindig zsugorog, s öszvehúzza magát, mintha a hideg bántaná. Dúsgazdag, mégis mindig fázik.
