GANAJ
GANAJ, (gan-aj) fn. tt. ganaj-t, tb. ~ok. Az állatok által megemésztett eledel salakja, mely a végbeleken kimegy. Az aljas szar szónál tisztességesebb, a bélsárnál pedig aljasabb kifejezés. Feltalálod büzén a ganajt. (Km.) Legjobb ganaj az, melyet a gazda saruján visz ki a földre. (Km.) Érett ganaj, öreg leány hamar hasznot hajt. (Km.). Különösen a házi állatok emésztete, mely vagy tisztán vagy szalmával keverve és megérlelve a földek kövéritésére használtatik. Ökör-, tehénganaj, lóganaj, juhganaj stb. Ganajt hányni. Ganajt hordani. Ganajt teregetni. Ezen értelemben trágyának is neveztetik.
A szláv nyelvekben: hnoj, gnoj; de rokon vele a spanyol guáno v. huáno is a perui huanu után, mely szintén ganajt jelent.
