GYANÁNT
GYANÁNT, (gyan-ánt v. gyan-a-ant) ih. Eredetileg am. mást gyanítva, gondolva; mely értelemben a székelyek ma is használják, sőt személyragozzák: gyanántam ölelte meg, mintha én volnék, akit gondolt, gyanított. Így: gyanántad, gyanánta stb. (Kriza J. gyüjteménye). Általánosan szokottabb jelentései: 1) Másnak személyében, képében, helyetteseül. Bálványt Isten gyanánt ne imádj. 2) Valami helyett, valamivel fölcserélve, hasonlatosság miatt egyiket másik helyébe téve. Külföldi kelmét honi gyanánt árulni. 3) Úgy, mint kötszókkal felváltható. Ezt tréfa gyanánt mondom, (úgy, mint tréfát). Szolgáljon ez példa gyanánt, (úgy, mint példa). 4) Néha ul ul, kép, képen, ként ragokkal fölcserélhető. Csuda gyanánt v. csudaul v. csudakép, csudaként bámulni valamit. Régiesen és tájdivatosan: gyalánt sőt gyaránt is. V. ö. GYAN.
