HURCZOLÓDIK
HURCZOLÓDIK, (hur-cz-ol-ó-od-ik) belsz. m. hurczolód-tam, ~tál, ~ott. 1) Hurczolás által ideoda rángattatik, szakad, vásik, kopik, mállik. Hurczolódnak az egymással hajbakapott verekedők. Elhurczolódott a ruhám. 2) Nagy ajjal-bajjal, vesződséggel, kárral költözködik, hordozkodik. Tűzvész vagy árvíz, vagy ellenség elől hurczolódni. Nyakrafőre ki kellett hurczolódnunk. V. ö. HURCZOL.
