IZOM
IZOM, (iz-om) fn. tt. izmot, tb. izmok. Személyragozva: izmom, izmod, izma v. izomja stb. Az állati testnek azon húsnemü részei, melyek izgékony rostokból állanak, rendesen hosszukásak és gömbölyűk, s rugalmasságuk által a testek és tagjaik mozgását eszközlik. (Musculus). Erős, vastag, nyers izmok. Az izmokat megfeszíteni.
