LADÁZ
LADÁZ, (lad-a-az v. lat-a-az) önh. m. ladáz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Győr tájékán am. pajkosan magát hányva vetve beszél. Alapfogalom benne a beszédnek hányavetisége, melyben a többször eléforduló la indulatszó kérkedésre mutat, pl. itt van la; megmondtam la; majd megmutatom neki la; bezzeg megijedt la, mikor engem észrevett.
