LÁTVÁNY
LÁTVÁNY, (lá-t-vány) fn. tt. látvány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a v. ~ja. 1) Széles ért. amit látunk, minden tárgy, mely szemeinkbe ötlik. 2) Szorosb ért. a maga nemében ritkább, nevezetesebb tünemény, milyenek, a tűzokádó hegyek lángjai, üstökös, hulló csillagok, bolygó tüzek, déli bábok stb. 3) A közönség mulattatására szerzett bizonyos mulatságok, melyek leginkább a szemeket gyönyörködtetik, péld. tűzi játékok, bikaviadalok, szemfényvesztői mutatványok stb. (Spectaculum).
