LUCSK
LUCSK, (lucs-k v. lucs-ok) fn. tt. lucsk-ot, harm. szr. ~a. Olyféle, kivált tisztátalan nedv, pl. moslék, csáva, sárvíz, mely a ruhára locsog, s azt csunyává, mocskossá teszi. A nevezőesetben könnyebb kiejtés végett: lucsok. Egy értelmü vele: lust. A k vagy olyan toldalék, mint a viaszk, tövisk, taraczk, pilinczk szókban, vagy pedig ok képző, minthogy lucsok önállólag is divatozik.
