NŐRÍM
NŐRÍM, (nő-rím) ösz. fn. Rím, midőn két verssor két végszótagjai hasonló hangzatuak, melyek közől az előbbi hoszszu, az utóbbi rövid mértékü, pl. jára, fára, ága, vága, ége, vége, tépe, képe. Ellentéte férfirím, midőn csak az utósó szótagok egyeznek és hoszszak, pl. kiás, folyás, kacsint, tekint. A német nyelvben ez utóbbi csak egytagu szókra alkalmazható. V. ö. RÍM.
