NYÁRI, (1)
NYÁRI, (1), (nyár-i) mn. tt. nyári-t, tb. ~ak. Általán mi a nyárra vonatkozik, azzal viszonyban áll, stb. 1) A mi nyáron terem, tenyészik. Nyári virágok, gyümölcsök, zöldségek. Nyári szarvas, gyöngébb testalkatu szarvas, mely jó legelőn juliusban már felhízott. (Bérczy K.). 2) Nyárra való, mit nyári időben használnak. Nyári ruha. Nyári lak, szoba, palota. 3) Nyárszakot tevő. Nyári évnegyed, nyári hónapok, nyári napok. V. ö. NYÁR, (2).
